Léggömb és Party áru

Szóval arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit jelent Szlovéniában az a szó, hogy "lufitekerő"? És ők miért mérhetik a tudásukat napi több száz euróban?

Szlovénia pici ország, ötször kisebb, mint Magyarország, mindössze kétmillióan lakják, annyian mint a fővárosunkat. De él benne egy művész, s még csak nem is a fővárosban, s nem is a nagyvárosok egyikében, hanem egy kisvárosban, amit Sevnicának hívnak. Ugye Te sem hallottál még erről a kisvárosról?

De ha azt mondom, hogy él benne egy művész, akit Niko Fric-nek hívnak. Akkor már ismerősen csenghet a dolog, hiszen ő Szlovéniában a Qualatex disztribútora! És az az igazság, hogy innen fúj a szél:

Niko Fric (CBA) szobra
a 2010-es BACI-n, Firenzében

Niko Fric bizony igen magasra tette a lécet.

Az ő tanítványait, Romaná-t és Augustino-t, valamint az ő munkájukat szeretném bemutatni Nektek. És a tavaly nyáron, egy maribori bevásárlóközpont születésnapi rendezvényén látottak kapcsán elmondani azt, hogy én miben látom a sikerüket, azontúl hogy csak és kizárólag Qualatex léggömbökkel dolgoznak, amely alapvető feltétele a sokszínűségnek és a magas színvonalú szolgáltatásuknak.

(A könnyebb áttekinthetőség és megértés kedvéért képekkel illusztrálva pontokba szedtem a látottakat. És a látottak kapcsán a saját meglátásaimat is :).)

Kezdjük!

1. Minden előre megtervezett és profin kivitelezett!

Semmit sem bíznak a véletlenre, így a "munkavégzés" helyszínét is előre és gondosan megtervezik. Mini színpadot állítanak fel, amely helyes kis fakerítéssel van körbevéve.
Romana színpadához való odatalálást még színes útjelző nyilak is segítik, amelyet most függőlegesen helyezett el, mivel az emeleten dolgozott:

Az asztal is, amelyen dolgoznak, a stílusukhoz illő. Gusti bűvész például egy kis bűvészasztalkán dolgozik. A lufitekerést és az előadását bűvész-trükkökkel színesíti.

2. Van arculatuk!

Romana "arca" egy mesefigura, akinek Harisnyás Pippi a neve.

Ő ezen mesefigura köré szervezte teljes arculatát és animációját, előadásait.
Egyéni stílusával könnyedén megkülönböztethető versenytársaitól.

A mesefigura könnyen felismerhető: narancssárga copfos parókája, arcfestése, szeplői, egyedi, vidám és tökéletes színharmóniájú ruhája, cipője, kétféle színű harisnyája, jól felépített imázsa vonzza a gyerekeket.
A majom is a produkció része, Pippinek is van majma a rajzfilmben, így nem csoda, hogy egy plüss majom is a csapattal tart mindenhova, illetve hogy majmok is készülnek lufiból.

Romana asztala is nagyon praktikus, mert egyben tárolódoboz is, melyben lufik és Balloon Magic magazinok vannak.

3. Fontos számukra a képzettség, a folyamatos fejlődés!

Romana rengeteg figurát és ötletet valósít meg a Balloon Magic magazinban publikált és lépésről lépésre bemutatott figurák közül, és azokat munkatársainak is megtanítja.
A magazinok a munka során is kéznél vannak, ha egy-egy lépést, buborékot, méretet éppen nem tudnának fejből.

Romana a legtöbb európai rendezvényen is részt vesz, pl. a Millennium Jam-en, a Qualatex Event-eken. Idén indult a BACI-n (Balloon Art Convention Italy, illetve az idei évtől International) is az asztali dísz versenyen.

Számomra az ő munkája volt a legszebb, túl a szín-, méretharmónián és az arányokon, a témaválasztása is tetszett, a bemutatott technikák sokrétűsége. Ő volt az egyetlen, akinek az asztalterítése nemcsak családi/baráti ünnepekre, de céges promóciókhoz is illő volt.

4. Tudatosan használják a méreteket!

Romana átlátszó dobozaiban a modellező ballonok széles skálája van színenként elrendezve. Rengeteg 350Q, 321Q, 646Q, kis szív, virág, 160Q.

Vajon miért? Mert a 260Q unalmas, megszokott. Abból lassan már bármelyik óvodás meghajtogat egy kutyát.

Romana és Gusti is tudatosan mást akar nyújtani a megrendelőinek és a publikumnak, mint a megszokott. Ezáltal az ő munkájuk, előadásuk összehasonlíthatatlan az egylufis 260Q figurát tekerő versenytársaikéval!

És mint tudjuk, az árverseny elkerülése az ÖSSZEHASONLÍTHATATLAN AJÁNLAT-ban rejlik!

A Te ajánlatod összahasonlíthatatlan?

Míg Gusti bűvésztrükkökkel színesíti műsorát, Romana két segítővel dolgozik, akik a lufimodellezés mellett játszanak a gyerekekkel, pl. karikadobálást, építőjátékokat.

5. Hangsúly a körítésen!

A háttér-dekorációjukat mindketten már 3 nappal a hétvégi szülinapi program előtt elkészítették, így a figurák már jó előre felkeltették az emberek figyelmét, hirdették műsorukat, és díszítették a bevásárlóközpontot.

Ezak az életnagyságú figurák: Romaná-nál egy kisfiú és egy kislány szobor, Pippi barátai a meséből, Gusti-nál pedig stílusosan egy bűvész és a nyúl a kalapban.

Érdemes megnézni az alkalmazott dekorációs technikákat, a mazsola technika, az
1 m-es fej, arc és orr kialakítását a duplán töltött egy méteres ballonokkal, vagy akár a figurák cipőjét.

Romana és Gusti is az a művész, aki szinte minden technikát felhasznál a munkája során, amelyeket külföldi rendezvényeken tanult:

profin alkalmazza Luc Bertrand* legújabb dekorötleteit (350Q kerek léggömbbe töltve),
Niko Fric* Nikoloon technikáját (gyöngytechnika a ragasztásnál sokkal biztonságosabb rögzítésre),
vagy Alberto Falcone* disztorziós technikáját, mellyel például a színpadot díszítő életnagyságú figurák fejét/arcát kialakították,
nagy gondot fordítanak a karakterek megrajzolására is, hogy még élethűbbek legyenek különböző színű Sharpie filceket használnak.

* a Qualatex európai tanárai

Mindketten kihangosítással dolgoznak, fejükön head-set, és mikrofonba beszélnek a közönséghez.

6. Extrákkal színesítve!

A hétvégi program része a fotózás is.
Pippi figurája elkészült SDS rácsra rögzített ballonokból is, és a gyerekek bebújhattak jellegzetes narancssárga copfja és kalapja alá,
a szülők pedig lelkesen fotózták
őket, hiszen a mai világban ez nem gond, mindenki mobiljában ott lapul a fényképezőgép is.

7. Igényes megjelenés - mindenben!

Romana reklámját, színes és figyelemfelkeltő brosúráját nem nehéz észrevenni, melyek szépen, legyezőszerűen vannak kiterítve a színpad előtt. A figurára várakozó szülők bármikor elvehetnek, magukkal vihetnek belőle egyet. Innen már csak egy lépés, hogy szülinapi dekorációt vagy szórakoztató műsort rendeljenek a gyerekzsúrokra.

Természetesen profi a weboldala is, és persze a domain név a neve:

www.romana.si

8. Mi a "végtermék"? Avagy mit is tekernek?

Az a helyzet, hogy a lufikutya, mint ahogyan a többi egylufis figura is teljesen felejtős...
Kizárólag kreatív, többlufis figurákat és jelmezeket, jelmezkiegészítőket tekernek a gyerekeknek.

Arra a kérdésre pedig, amit egy anyuka tett fel nekik:
"Miért van itt sorbanállás, és miért nincs itt több ember, aki állatfigurát teker a gyerekeknek?"
a válasz:
"Mert itt a lényeg, hogy a gyerekkel játszunk, szórakoztassuk őket, és valami különleges ajándékot kapjanak!"
Mire az anyuka szó nélkül beállt a sorba, a gyereke meg tök boldog volt a többlufis ajándékfigurájával.

Összefoglalva Romana munkáját:

Véleményem szerint minden a helyén van.
Nincs hiányzó részlet, abszolút a tökéletességre törekszik, előadásmódja, szakmai tudása nagyon magas szintű.
Ezért nem is nevezném őt szimplán lufitekerőnek, inkább lufi-animátornak, vagy szórakoztató művésznek.
Olyan komplex szolgáltatás-csomagot nyújt, amiért már lehet pénzt kérni.

Néhány szó még Augustino-ról.

Az ő show-műsora a bevásárlóközpont egy másik részében zajlott.
A történet nála is hasonló: három nappal a rendezvény előtt bedekorálta a színpadát. Életnagyságú bűvészfiguráját és a fehér nyuszit a hatalmas kalapban már a buli előtt izgatottan csodálták kicsik és nagyok.

Szintén mikrofonnal és hangosítással dolgozik.

Nem véletlen, hogy ő is specializálódott, hiszen tudja, hogy ezzel a marketing "fogással" tud lényegesen több munkát megszerezni, illetve lényegesen több pénzt keresni.

Ő óriásfigurákra specializálta műsorát - 350Q, 646Q figurák elkészítésével nyűgözi le a várakozó gyerekeket és felnőtteket.

Hát valljuk be, egy ilyen figurát "megszerezni" és hazavinni a gyerekeknek is sokkal értékesebb, mint kapni egy lufikutyát... amely jó néhány esetben már az első sarok után eldobásra ítéltetett... vagy jobb esetben pár perc múlva minden érdeklődés nélkül fityeg a kistesó babakocsiján.

És számomra hihetetlen (de majd minden külföldi művésztől ezt látom), hogy Gusti-nak még arra is volt ideje (energiája?, kedve?, vagy ez volt a reklám helye ;o) ?), hogy ezt az ajándék lufifigurát is elkészítse a kedves megrendelőnek.

7 lehetőség, amelyben a sikert és kiemelkedést én látom:

El kell dönteni, hogy nem dog-factory-t játszom (kutyagyár).
Eldönteni, hogy megkülönböztetem magam az egylufis figurát tekerő bohócoktól.
Eldönteni, hogy művész akarok lenni, és hogy ehhez minden alkalmat megragadok, hogy tanuljak, tanuljak, tanuljak. Bármilyen szakmában fontos a naprakész tudás, mert folyamatosan jönnek az újak, a fiatalok, és sokakkal előfordult már, hogy azon kapták magukat, hogy lemaradtak.
Onnan pedig már nehéz a visszaút. A ma tudása holnap már nem elég.
Eldönteni, hogy fel akarom építeni az image-emet, ki akarom találni, gondosan megtervezni a látványt, ami a nézőt fogadni fogja, és azt a programot, szolgáltatást, amit nyújtani fogok. (Zárójeles megjegyzés: kempingasztalra kihajított zacskó lufi, elkenődött arcfesték és játékpumpa nem igazán nevezhető image-nek.)
Eldöntöm, mire specializálom magam. Nagyon fontos, hogy más legyek, mint a többiek. Csak EGY legyen belőlem. Lehet meríteni különböző party-témákból, mesékból, lehet specializálódni a gyerekek életkorára is. De akár a felnőttekre is!
Amerikában és Franciaországban sok olyan művész van, aki partykon, rendezvényeken az asztaloknál szórakoztatják a vendégeket, pl. vidám kalapokat tekernek nekik.

Romana 10 éves kornál meghúzza a vonalat: az ő műsora 3 és 10 év közötti gyerekeknek szól.

Jó szem előtt tartani a marketing-szabályt, miszerint a jól meghatározott célcsoportnak sokkal könnyebb eladni és reklámozni is! Itt is érvényes, hogy aki mindenkinek el akar adni, végül nem tud eladni senkinek.
Bizony el kell indulni - leginkább külföldre - és tanulni a nagyoktól, részt venni nemzetközi eseményeken, mint pl. az EuroJam (Németország), a Millennium Jam (Belgium), Qualatex Event-ek (www.thequalatexevent.com/), vagy a Diamond Jam és a Twist and Shout, USA, stb.
Nevet szerezni a szakmában, ami növeli a presztízsed, az értéked. Ha többet tudsz, magasabb szintű a szolgáltatásod: több pénzt kérhetsz el.

Indulj el versenyeken! A legtöbb rendezvényen van lehetőség versenyzésre, ahol megmérettetheted a tudásod. Nemcsak tapasztalatszerzésre kiváló, de a külföldi kollégáktól ellesett ötleteket csak haza kell hoznod, és eladnod.

A Millennium Jam Iron Latex Man versenyére - már csak a móka kedvéért - mi is beálltunk!

Nagyon sokszor látom, hogy az emberek félnek, nem mernek, ódzkodnak sokszor az újtól, a változástól vagy saját magukat értékelik le, zárják dobozba. Merj kilépni a dobozból!

Merj több lenni, más lenni, nagyobb lenni, kreatívabb lenni! Nem veszíthetsz vele, csak nyerhetsz!

Egyébként is fantasztikus érzés egy olyan szakmai közösséghez tartozni, mint amilyen a Qualatex-é!

A Qualatex-ről jut eszembe. miközben írtam ezeket a sorokat, felmerült bennem még egy kérdés:
Miért van az, hogy aki 500 EURO-ért teker naponta, az mind Qualatex-et használ?
Olcsó lufi, olcsó bohóc, egyszerű figurák. Persze, rájuk is szükség van. Szerintem azért is jó, hogy vannak, mert könnyedén látható lesz, hogy mekkora a különbség a Qualatex hatalmas méret-, szín- és formaválasztékában és a - fogalmazzunk úgy, hogy - "más minőség"-ben rejlő (nem túl nagy) lehetőségek között.

Az érdekes az, hogy a Qualatex és más márkák ára között csak pár forintnyi különbség van. Ha a Balloon World nyári modellező lufi akcióját nézzük, akkor szinte semmit nem jelentő differencia.

Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy egyre több tekerőművész felismeri azt, hogy ha a figurák eladási árát nézzük, az az egy-két százalékos alapanyag beszerzési árkülönbség gyakorlatilag a nullával egyenlő, viszont a Qualatex szín-, forma- és méretválasztékának kiaknázásával jelentős bevétel növekedést érnek el.

Az elmozdulásról pedig még egy dolog jut eszembe:
Aki elmozdul a profi világ felé (tanfolyamokon, továbbképzéseken, versenyeken vesz részt - mint pl. a Millennium Jam (Belgium) Iron Latex Man versenye, vagy 12 percese), azt előbb-utóbb a többi művész meghívja magával együtt dolgozni.
Pl. Romana-hoz hasonlóan elmehet Kínába a Bohóc Fesztiválra, ahol többezer dolláros munkadíjat kap a szervezőktől, és a teljes ellátását, repülőjegyét fizetik.
Vagy együtt dolgozhat olyan ART projektekben Niko Fric-cel és Alberto Falcone-val, amit Dubai után először Maribor-ban rendeztek meg.

Hát ennyit a szlovéniai tekerőművészek titkairól.
Remélem tetszett. Ha szeretnél még másról is olvasni, hallani, ami a léggömbvilágban történik, vagy kíváncsi vagy valamire, valakire, ötletre, technikára, eseményre az iparágunkból, írj bátran (tanfolyam@bwh.hu)! Megkeressük rá a választ!

Még néhány szó a főcímben elhangzott óriásplakátról és néhány magánjellegű gondolat a megvalósításról - csak fanatikusoknak! :)

Niko projektet ad el, nem léggömböt, mégcsak nem is ruhákat darabra. Komplex projektet, nemzetközi művészekkel, a legjobb animátorokkal. A fent bemutatott esetben egy bevásárlóközpont 9. születésnapjára, egy reklámügynökséggel együttműködve.

Lehet így is gondolkodni! És akkor nem csoda, hogy az egész város az ő lufiruhás óriásplakátjaival van tele, ami a bevásárlóközpont hétvégi programját hirdeti.

Meg persze lehet siránkozni vagy panaszkodni is, hivatkozva a válságra, a drágaságra, a munkanélküliségre, és nem csinálni semmit...

És lehet nagy levegőt venni, és úgy is dönteni, hogy elindulok, és rálépek az útra. Nekem az a tapasztalatom, hogy csak az első lépést nehéz megtenni, a többi már jön magától. Csak nyitott szemmel kell járni a világban, és megragadni az ötleteket, élni a lehetőségekkel.

Ez az időszak rejti a legnagyobb lehetőségeket.

A dolgok mindig fejben dőlnek el... Minden lehetséges, amit megálmodsz magadnak.
Csak szánni kell rá időt. Az álmodozásra, a gondolkodásra és a tervezésre, no meg a tanulásra.

Ha pedig már megvan a terved, akkor már csak neki kell állni szép sorban kivitelezni a lépéseit!

Hogy ez invesztíció (befektetés) nélkül nem megy?
A természetnek megvannak a maga törvényei, nehéz lenne őket megfordítani.
Ahhoz, hogy arathassunk, először vetnünk kell. Azaz invesztálnunk magunkba, a tudásunkba, a személyes fejlődésünkbe, gépeinkbe, kellékeinkbe, a látványba, amit nyújtunk, és az anyagokba, amelyekkel dolgozunk...

És ha elértünk egy színvonalat, akkor a színvonalas megrendelők is ránk fognak találni!